Mialatt sokan azzal foglalatoskodnak, hogy minél több UVA és UVB sugarat gyűjtsenek magukba a strandokon, én inkább elmerülök egy kád meggyillatos vízben, az otthonomnak nevezett panelskatulyában. Nemsokára Tüskés is hazaér, és együtt vacsorázunk, valami olyat, amiben kevés az E betű, és a kalória. Azt hiszem megint sokáig fogok a hűtőszekrény előtt állni.

A képdobozban nézem a híreket. Egy mamit bedarált a villamos. Elképzelem a jelenetet. Azt is, amikor összekanalazzák. A szatyra ott maradt a megállóban... nem készült még továbbutazni. Hát van ez így. Isten nyugosztalja.

Cukkinis lecsót készítek, az egész lakás tele van az illatával. Kár, hogy az emberek nem tudják, milyen fantasztikus bolygón élnek. Sehol máshol a világűrben ( pontosabban a világűr eddig megismert részein) nincsenek ilyen finom ételek, ilyen csodálatos receptek, mint itt, a Földön. Még a sok adalékanyag ellenére is! A tejútrendszerben a legjobb szakácsok versengenek azért, hogy ide eljussanak, és elsajátítsák az emberiség eme nagy-nagy tudományát.